T-261 A párválasztás kérdése 6. rész

2024.08.18.

Kedves Gyerekek!

Az elmúlt öt alkalommal sok mindenről volt szó a párválasztással, házassággal kapcsolatban.

Ez alkalommal szeretném lezárni ezt a sorozatot az én személyes bizonyságtételemmel, hogyan is vezetett az Úr ebben a kérdésben.

Miután megláttam, hogy a házasság kegyelmi ajándéka adatott nekem, sokszor kerestem az Urat, vezessen ebben tovább.  Az volt az én szívem kérése, hogy Ő rendelje ki a hozzám illő segítőtársat, mert én nem ismerem még magamat sem, úgy, ahogyan Ő engem, semhogy azt, aki életem társa lesz. Több rossz példát láttam még keresztyén körökben is, milyen az, amikor nem az Úrra bízzák ezt az egész életre meghatározó kérdést. Bár megjegyzem, hogy ezzel kapcsolatban nem szeretnék senkit megítélni, mert én sem vagyok tökéletes, hiszen az én testemben sem lakik semmi jó, ahogyan az Ige is mondja.

A házassággal kapcsolatban sok hívő irodalmat olvastam a Biblia mellett, kutattam, hogy mi is az Isten szíve szerinti házasság titka. Emellett több, ezzel kapcsolatos igehirdetést is meghallgattam és imádságban kerestem az Ő akaratát. Nem volt kérdés számomra, hogy csakis egy komoly hívő lányt fogok megkérni, akiben él az Úr Jézus Krisztus. Korosztályomban több olyan lány is volt, akik tetszettek nekem, de ennek ellenére az volt előttem, hogy nem szeretnék a szemem után menni. Hiszen tudjuk az Igéből, hogy Isten nem a külsőt nézi, ki milyen szép, helyes, hanem a szíveket vizsgálja. Emlékezhetünk, hogy amikor elment a próféta felkenni Isai egyik fiát, azt gondolta, hogy a legszebb, legdaliánsabb lesz az, akit az Úr választ, nem pedig a legkisebbet Dávidot. Ahogyan én is sorra vettem a leányokat, mindig megmutatta, hogy nem ő az, sem nem ő, míg végül kezdett megerősödni bennem feleségem személye. Kértem konkrét igei útmutatást, erősítse meg, hogy valóban ő lesz az én segítőtársam. Kaptam is igéket, ami egyértelművé tette az Isten választását. Az egyik az volt, hogy az Úr előtt a „szelíd és csendes lélek, (szellem)” az, ami kedves, (ezt láttam Orsiban) illetve a Példabeszédek könyve 31:30 így szól: „Csalárd a kedvesség, hiábavaló a szépség, amely asszony féli az Urat, az szerez magának tisztességet.” Lehet egy lány nagyon szép, de vajon mit ér az, ha az életét nem az Úr irányítja? Nem mintha feleségem nem lenne szép, de volt olyan lány, aki jobban tetszett volna első ránézésre. Viszont nemcsak az én véleményem, de más is megjegyezte, hogy feleségem a szülések után egyre szebb lett. Ő addig nem cicomázta, kellette magát, mint más vele egykorú, próbált rejtve maradni a fiúk előtt, és ez tetszett nekem. Láttam, hogy komolyan veszi az Úr követését és ez volt a legfontosabb kérdés.

Miután így világos lett a jövendőbelim személye, volt egy számomra fontos kérdés, akadály, amit szerettem volna, ha megváltozik, ez pedig az volt, hogy éjszakás recepciós voltam egy szállodában. Ezt is jól látta az Úr és nemsokára váratlanul behívott a főnökasszonyom és felajánlott egy nappalos gondnoki-recepcióvezetői állást magasabb fizetéssel. Csak ámultam és hálát adtam, hogyan igazgatja Uram az életem folyását. Természetesen elfogadtam, és egy idő múlva -néhány hónapos házasságunkat követően-megkaphattuk a szomszédban lévő szolgálati lakást is minimális bérleti díj fejében.

Egy másik dolog az volt, hogy nem szerettem volna csak úgy elindulni és megkérni a kezét. Kértem Istent, vezessen ebben, adjon jelet, mikor tegyem meg ezt a fontos lépést. Nem is kellett sokáig várnom, hamar jött a hétvégi meghívás egy debreceni testvértől. Mielőtt elmentem volna beszéltem szüleimnek tervemről, és mivel nem látták akadályát, tovább erősödött bennem a bizonyosság, hogy az Úr útján járok ebben a tekintetben. A hétvégi meghívás során a férfitestvérek elé tártam szándékomat, de nem mondtam el az Úr eddigi vezetését, kíváncsi voltam ettől függetlenül mi a véleményük. Mivel nem volt különösebb ellenvetés, végül jeleztem anyósom felé, hogy hazaindulásom előtt szeretnék vele is beszélni. Elmentem hát és rövid beszélgetés után őt is behívta, hogy személyesen is jelezhessem nősülési szándékomat. Miután megkértem a kezét sokáig beszélgettünk, de a válasszal még váratott egy néhány napig. A várakozás alatt nyugalmat, békességet éreztem, hiszen megtettem a magam részét, teljesen biztos voltam az Úr vezetésében. Ettől függetlenül nagyon örültem, amikor végre megkaptam az igenlő választ. Hamarosan megtörtént az eljegyzés is és néhány hónap múlva Isten kegyelméből házastársak lettünk. Azóta csak egyre jobban látható életünkben, hogy valóban az Úr áldása van együttes életünkön.

Nyilvánvaló, hogy nincs két egyforma házasság, és nem azt mondom, hogy csak így járhat el mindenki, de engem így vezetett hű Uram, amiért nagyon hálás vagyok Neki. Az Úr vezessen majd titeket, ebben kérdésben is!

Ámen.